Az alsó végtagok ízületei és a láb fáj

Sokan felteszik azt a kérdést, hogy azért vagyok sánta, mert megöregedtem? A válasz egyértelműen Nem! Sokszor észre sem vesszük az akár 1 vagy több cm-es lábhosszkülönbséget. Ennek az lehet az oka, hogy általában egy viszonylag lassan kialakuló mozgásszervi betegségről van szó.

Talán az egyik leggyakoribb mozgásszervi betegség okozta járászavar a sántítás, azaz a szokásos járásritmus megbomlása. Az egy centinél kisebb különbség többnyire nem okoz érezhető problémát, bár intenzíven mozgó embereknél például futóknál a kis eltérés is következménnyel járhat.

A lábhossz-különbséggel élőknél nagyobb eséllyel alakul ki térd-és csípőízületi fájdalom.

Az alsó végtagok ízületeit ugyanis ezekben az esetekben nem egyenletes terhelés éri, ami ízületi kopásokhoz, fájdalmakhoz vezethet. Az érintett vázrendszerének statikai egyensúlya megbomlik, emiatt nemcsak a láb funkciója csökkenhet, hanem a gerinc, a csípő- és a térdízületek is károsodhatnak, a kopásos folyamatok rizikója megnő.

Panaszait okozhatja egy olyan apró eltérés is, amelyre nem is gondol: előfordulhat, hogy a lábai nem teljesen egyforma hosszúak, ezért állás, járás során a teher nem egyenletesen oszlik meg köztük. Fotó: rawpixel. A baj okára egy ortopédiai vizsgálat derített fényt: az egyik lába két centivel rövidebb volt, mint a másik, így a térdízületek terhelése egyenlőtlenül oszlott meg. Csak becslések vannak arra nézve, milyen gyakran fordul elő az a jelenség, hogy valakinek az egyik lába rövidebb, mint a másik, de ez az ún. A probléma már gyermekkorban kialakulhat, hátterében néha sérülés, fertőzés, különböző fejlődési rendellenességek, statikai eltérések lehetnek, bár legtöbbször nincs különösebb oka, pusztán a más testrészeken is megfigyelhető némi aszimmetria jeleként értékelhetjük.

A leggyakoribb panaszok, amelyek lábhossz-eltérést jelezhetnek: a tartós álláskor jelentkező, többnyire egyoldalú derékfájdalom, a nyaki, háti fájdalom és merevség, a térd- és a bokaízületek álláskor, járáskor jelentkező fájdalma, duzzanata, a kímélő sántítás. Igen gyakran áll a sántítás hátterében az izomerő gyengülése, mint pl. Pozitív trendelenburg észlelhető pl.

Kétoldali pozítiv Trendelenburg esetén kacsázó a járás. Ilyen esetben a járás lassú, a lépés távolság rövid.

Ez utóbbi három részből áll: kar brachiumalkar antebrachium és kéz manus. A vállöv vázát két csont, a kulcscsont és a lapocka képezi, melyek a törzs vázával csak a szegy—kulcscsonti ízületben függenek össze, nem számítva természetesen a lapockát és a kulcscsontot a törzs csontjaihoz rögzítő számos izmot. A szabad végtag a vállövhöz a vállízületben rögzül. A kar vázát egy hosszú csöves csont, a karcsont, az alkarét két párhuzamos csont: a singcsont és az orsócsont képezi. A kar és az alkar a könyökízületben illeszkedik össze.

Az izom hiányában a lépcsőjárás akadályozott vagy kivitelezhetetlen. Ez az ún.

A terapeuta feladata a kiváltó ok megkeresése és annak megszüntetése.