A gerinc kötőszövetének betegségei
Szerencsére számos hagyományos gyógyító eljárást ismerünk, amelyek hatásmechanizmusára ugyan a nyugati orvoslás nem vagy csupán az utóbbi időben talált magyarázatot, mégis kiváló eredménnyel működtek és működnek a mai napig. Ezek közé tartozik a világszerte egyre népszerűbb Dorn-terápia is, amit az as évek vége felé egy német gyártulajdonos, Dieter Dorn fejlesztett a gerinc kötőszövetének betegségei egy idős parasztembertől ellesett fogások alapján.
A Dorn-kezelés több irányú — mozgásszervek, belső szervek és psziché — pozitív hatását sokáig a keleti gyógyászat ún.
Vesekő, vesefájdalmak, folyadékbevitel, hányás, felfázás (biologika, ujmedicina)
Hirdetés A Dorn-terápia egyik legfőbb célja az ízületek szabad mozgását akadályozó különféle blokkok manuális feloldása. A mozgásszervi panaszok hátterében ugyanis gyakran állnak olyan, sokszor alig észrevehető ízületi elváltozásokkisebb-nagyobb kimozdulások, amelyek a gerinc vagy más testrészek szabad mozgását, illetve a környező izmok működését akadályozzák.
Csontos szerkezet
A korlátozott mozgás következtében megváltozik a testtartás, megbomlik a gerinc ezáltal a teljes test egyensúlya, s mindez nem csupán fájdalommal jár, de hosszú távon komolyabb károsodásokhoz gerincferdülés, porckorongsérv, meszesedés stb. A Dorn-technika azonban túlmutat a gerincproblémák helyi kezelésén.
Gyakori kórkép az ágyéki gerinc instabilitásából származó derékfájdalom. Milyen anatómiai elváltozások állhatnak a háttérben?
Olvasson a gerinc kötőszövetének betegségei A gerinc kopása, és a gerinccsigolyák egyéb betegségei A nyugati orvoslás hosszú időn át elsősorban lokálisan vizsgálta a különféle problémákat. A deréktáji fájdalomra panaszkodó beteget általában fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerrel bocsájtották útjára, s — oki kezelésként — a gerincet stabilizáló izmok megerősítését szolgáló gyógytornát javasoltak számára.
Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka
Bizony csak elvétve merült fel fájdalom az alsó térdben a gondolat, hogy a panasz forrása nem feltétlenül egyezik meg a fájdalom jelentkezésének helyével. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban rávilágítottak, hogy mi, szakemberek, gyakran esünk abba a hibába, hogy nem látjuk meg a fától az erdőt. A kezelésekre nem reagáló krónikus mozgásszervi panaszok hátterében ugyanis igen gyakran olyan strukturális okok állnak, amelyeket csak a teljes test kezelésével lehet orvosolni.
Hogy csupán egyetlen példát említsünk, az ellapuló hosszanti talpboltozat lúdtalp hatására megváltozik a testtartás, ezáltal súlyosan túlterhelődhet a térd és a csípőízület, sőt, gerincünk is.
Mindez igen gyakran okoz komoly deréktáji fájdalmakat. Nyilvánvaló tehát, hogy a kezelés során nem elegendő a fájdalom jelentkezésének helyére derék koncentrálni, meg kell keresni a baj forrását példánkban a lúdtalpat is.
Mi váltja ki?
Próbálja ki Ön is! Csípőszéles terpeszben állva erősen döntse befelé mindkét bokáját, mintha lúdtalpas lenne! Figyelje meg, hogyan befolyásolja ez az egyszerű mozdulat a térd, a csípő és a gerinc helyzetét, és hogyan változik meg testtartása!
Főoldal » Betegségek » Sérülések és mozgásszervi betegségek » Ízületi és kötőszöveti betegségek SLE, fibromyalgia, RA » Fibromyalgia A fibromyalgia elnevezés izomrostfájdalmat jelent, az inak és szalagok, a nyálkatömlők, a bőr alatti zsírszövet és az izmok fájdalmasságát jelöli, ezért a leginkább a reumatikus betegségek körébe sorolják. A fibromyalgiás betegek kórtörténete gyakran nagyon hosszú, és közülük sokan a terápiák valóságos kálváriáját tudhatják maguk mögött. A fibromyalgia fő ismérve a mozgás- és terhelésfüggő fájdalom, amely vagy változó erősséggel állandóan fennáll, vagy hosszabb nyugalmi időszak után jelentkezik. Előfordulás A fibromyalgia leggyakrabban a középkorúak, elsősorban a 35 és 45 év közöttieket érinti, de gyermekek és fiatalok is szenvedhetnek a tipikus panaszoktól.
A Dorn-terápiát a gerinc blokkjainak kezelése mellett a hagyományos népi gyógyászatból származó holisztikus szemlélet teszi rendkívül hatékonnyá. A terapeuta ugyanis mindig az egész testet vizsgálja és kezeli, megkeresve a probléma kialakulásának valódi okát, amely sok esetben távol esik a panasz jelentkezésének helyétől.
A kezelés lentről fölfelé építkezik, hisz az emberi test egyensúlyának alapja az alsó végtagok egyenlő hosszúsága és a medence szimmetriája.
A terápia ily módon az alsó végtagok vizsgálatával, az esetleges végtaghossz különbségek, majd a medence helyzetének korrigálásával kezdődik, és csak ezután kerül sor a gerinc, majd a felső végtagok és az állkapocs kezelésére. Felismerve azt az tényt, hogy a passzív kezelés önmagában szinte soha nem elegendő, a terápia elmaradhatatlan része a rövid, egyénre szabott önkorrekciós gyakorlatsor, amelyet a páciensnek néhány hétig önállóan, lehetőség szerint naponta kell végeznie otthonában annak érdekében, hogy az elért eredmény tartóssá váljon.
Lumbális funkcionális instabilitás fizioterápiás vonatkozásai
Jó, jó, de vajon miért hat a kezelés a belső szervekre? Az a gerinc kötőszövetének betegségei tény, hogy a mozgásszervi problémák befolyásolják a belső szervek működését, régóta közismert.
A fascia és a jóga - empirikus megközelítés vs. Az integrált fascia képzésen minden elméleti előadást egy gyakorlati óra követ.
Hogy csupán egyetlen példát említsünk, a hanyag tartás következtében előre eső vállak és összeeső mellkas összepréseli a tüdőt, akadályozza a légzést, kevesebb oxigén jut szerveinkhez, így zavart szenved azok működése. Az első a szegmens elméleten alapul. A szomszédos csigolyák szegmens között lépnek ki azok az idegek, amelyek beidegzik, ezáltal mintegy egybefűzik az egy adott területen található izmokat, ízületeket és belső szerveket.
Ha az ideg kilépési pontját mechanikusan stimuláljuk, a hatás az ideg teljes lefutása mentén észlelhető. A csigolyák kisízületeinek blokkjai hatással vannak a köztük kilépő idegre, ezáltal az ideg által befutott területen található belső szervekre szív, tüdő, máj stb.
A magyarázat második része az ún. Az orvostudomány az utóbbi évekig nem sok jelentőséget tulajdonított a fasciának.
- Shopar ízületi kezelés
- Csípőízületek betegségei és kezelése
- A gerinc anatómiája A gerinc anatómiája A gerinc spina csigolyákból vertebra épül fel; 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából, továbbá a kereszt sacrum - és farokcsontból coccygeumamik további csigolyák összecsontosodott egységei.
Ha ez a hártya valahol megsérül, az bizony hatással lesz a teljes testre, bár a legerősebb hatás természetesen a sérülés közvetlen környezetében lévő szervekben, szövetekben érzékelhető. A csigolyák kisízületeinek deformitása vagy a lábhosszkülönbség, illetve bármely más, a fiziológiás állapottól való eltérés tehát a kötőszövet közvetítésével hatással van a belső szervek működésére, ezért a tapasztalatok mellett immár a tudomány is igazolta, hogy a deformitás megszüntetése — esetünkben a Dorn-terápia segítségével — javítja az adott szerv valamint a teljes test funkcióit is.
Tartalomjegyzék
A gerinc egészsége - Hasznos tippek munkához és pihenéshez Mindezek ellenére a Dorn-terápiát továbbra is elsősorban a mozgásszervi betegségek — porckorongsérv, lumbágó, ischiász, Scheuermann-betegségartrózisreumatikus megbetegedése k, spondylosisspondylarthrosis, gerincferdülés stb. Egy dolgot azonban ne feledjünk!
Bár számos természetes módszer közül választhatunk a gerinc- és egyéb mozgásszervi megbetegedések kezelése során, semmiképp ne essünk abba a hibába, hogy pusztán kívülről várjuk a segítséget!