Külső boka törés kezelése,

Mi okozhatja a bokatöréseket?

Fel kell ismerni a törés típusát, és ennek megfelelően kell megtervezni a kezelését. Minden esetben műtétre van szükség, ha: a fibula a syndesmosis felett tört el, ami szinte mindig a syndesmosis teljes szakadását eredményezi kivétel a közvetlen ütés okozta fibulatörés a sérültnek lateralis malleolus törése van 2 mm-nél nagyobb dislocatióval.

Az aktív izomtornát már a gipsz viselése alatt el kell kezdeni. A járógipszet a gipsz eltávolítása előtt hordani kell.

Bokatörés utáni rehabilitáció

A gipsz eltávolítása után biztosítsuk, hogy az oedemát ellenőrizni és kezelni külső boka törés kezelése, és a beteg motivált legyen a tornáztatásban. Vizsgálat törés gyanúja esetén L.

Terhelés: Ha a láb terhelhető, a törés valószínűtlen, de súlyos szalagsérülés még lehet. Inspectio: deformitás, a haematoma elhelyezkedése Palpatio Malleolusok Alsó végtag, boka feletti rész is a tapintás során kiváltott fájdalom alapján vizsgáljuk, hogy nincs-e proximalis fibulatörés Ligamentum tibiofibulare és fibulocalcaneum anterius és posterius érzékenység Stabilitás: húzási jel, lateralis stabilitás, az egészséges bokával összehasonlítva talus dőlés.

Anteroposterior és lateralisMindig történjék antero-posterior és lateralis röntgenfelvétel, ha törésre van gyanú 55 év feletti kor, terhelési képtelenség, instabilitás, nyomási érzékenység utal törésre A törés típusától függő kezelés Weber-klasszifikáció A klasszifikáció alapja a fibulatörés helye. Fibulatörés a syndesmosis alatt Gyakran supinatiós sérülés Gyakran horizontális vagy szakított fibulatörés rendszerint benignus sérülés, és ritkán igényel műtétet.

Az esetleges medialis malleolustörés vertikális, a proximalis részen, nagy kiterjedésű fragmentum észlelhető A hátsó külső boka törés kezelése a medialis oldalon lehet törött kis fragmentum. Kezelés Ha az elmozdulás 2 mm-nél kevesebb a kezelés konzervatív.

Milyen tüneteket tapasztalhat bokatörés esetén?

Használjunk hasított, párnázott járógipsz-csizmát. Ahogy a gipsz szárad, helyezzük tenyerünket az os calcaneumra, és oldalról nyomjuk a malleolus medialist a boka felé, míg a másik kezünk medial felől ellentartja a láb alsó harmadát.

Kontroll röntgenvizsgálat javasolt, különösen akkor, ha akár csak minimális elmozdulásra van is gyanú. A gipszet 4 hétig hordja a sérült, a teljes terhelés rögtön megengedett.

1. :: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál ::
2. Bokatörés utáni rehabilitáció - Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő
3. Bokatörés Bokatörést szenvedtem február án egy 3 mm-es darab a jobb külbokámon.
4. Fájdalomcsillapító csont- és ízületi fájdalmakhoz
5. Hogyan lehet enyhíteni az ízületi fájdalmakat az artrózissal
6. Miért duzzadnak a boka lábai

Amennyiben a dislocatio meghaladja a 2 mm-t, vagy a boka instabil műtétre van szükség. Fibulatörés a syndesmosis szintjében Leggyakrabban a malleolus lateralis törése Gyakran supinatio—kirotatiós trauma A fibula törése gyakran átlós, és verticalisan az alsó medialis oldalról a felső lateralis felé terjed.

A törések egy részében a syndesmosis is szakadt. A malleolus medialis esetleges törése distalis helyzetű, és kis fragmentummal jár.

Főoldal » Betegségek » Sérülések és mozgásszervi betegségek » Sérülések és elváltozások, testtájanként részletesen » Lábszár, boka, láb sérülések és elváltozások » Bokatörés Sérüléskor a boka megcsavarodik, az ugrócsont elbillen és elcsavarodik a bokavillában, a külboka, vagy a belboka, gyakran mindkettő törik, letörhet a sípcsont elülső vagy hátsó pereme, szakadhatnak a szalagok is, és az ugrócsont ficamodhat bokabokatöréskülbokatörésbelbokatörésszalagsérülés Sérülések és mozgásszervi betegségek   InforMed Kezelés A törés miatt nagy bevérzés és duzzanat keletkezik, a bőrön a feszülés miatt savós hólyagok keletkezhetnek. Ficamos töréseknél a belboka felett feszülő bőr elhalása is fenyeget, ezért a törést, helyreteszik, gipszsínnel rögzítik, a végtagot felpolcolják, majd még aznap megoperálják. Az elmozdulás nélküli töréseket konzervatívan kezelik. Először gipszsínt helyeznek fel, mely a lábujjak végétől a külső boka törés kezelése ér, majd körkörös járógipszet hétre, a terhelés megengedett.

A hátsó háromszögnek lateralis törése lehet. Kezelés Ha a törés teljesen mentes a dislocatiótól, és a boka stabil a kezelés konzervatív: gipszcsizma, az A. Ízületi fáj a lábban, mit kell tenni a syndesmosis felett Rendszerint pronatiós sérülés A syndesmosis szakadása mindig jelen van a kivételt l.

Kezelés Műtétre mindig szükség van, hacsak nem áll fenn súlyos ellenjavallat systemás betegség, érproblémák vagy chronicus ekzema miatt. Az immobilizált végtag kezelése A párnázott, hasított gipszcsizmát, mely a térd alatti területtől az ujjak bázisáig ér, 1—2 hétig hordja a sérült, majd a gipszet zárjuk, és kontroll röntgenfelvétel készül.

A sérült tornáztassa a vádliizmait, amíg hordja a gipszet, és a kezelés kezdetétől erősíti a m. A sérüléstől számított 3—4 hét múlva a gipszet lecseréljük járósarokra. A betegnek rendszerint engedjük, hogy teljes súllyal terheljen. A gipszet 6 hét múlva távolítjuk el.

A teljes gyógyulás normális esetben 7—10 hét.

Bokatörés gyógyulása lökéshullám terápiával

Fájdalom külső boka törés kezelése duzzanat a sérüléstől számítva még több mint 1 évig jelentkezhet. Ha szükség van rá, ez támasztókötéssel vagy kompressziós harisnyával kezelhető.

Gyakran az intermittáló kompresszió is jó hatású. Némileg segít a láb éjszakai felpolcolása. A terhelés szükséges a gyógyuláshoz még akkor is, ha ez eleinte fájdalommal jár. A boka tornáztatását naponta legalább háromszor kell végezni, alkalmanként tucatszor ismételt mozgássorral.

Ha a rögzítéshez lemezt alkalmaztunk, fiatal beteg esetében azt 6—12 hónap múlva kell eltávolítani. A syndesmosis-csavarok eltávolítása 8—12 hét múlva történik. A többi csavart nem vesszük ki, hacsak nem okoznak panaszokat. A fémmel végzett stabil rögzítés gyakran teszi lehetővé, hogy ne kelljen gipszet felhelyezni. Ilyen esetekben, mint máskor is, a terhelés 4 hétig tilos.

A törés önmagában általában diagnosztizálható röntgen segítségével. Bonyolultabb, darabos törésnél szükség lehet CT elvégzésére, mely segít még pontosabb képet mutatni a törés pontos elhelyezkedéséről, valamint segíti megtervezni a műtétet, amennyiben szükség van rá. MRI vizsgálatra is szükség lehet abban az esetben, ha fennáll a szalagsérülés gyanúja, hiszen az MRI nem csak a csontokat, hanem a lágyrészeket pl.

Egyes osztályokon felszívódó csavarokat vagy pálcákat használnak a törés rögzítéséhez. A legtöbb esetben gipszet kell fölhelyezni. E rögzítőeszközök előnye, hogy nem kell őket eltávolítani.