Az ízületi erysipelas

Ízületi kopás és kezelése - Budai FájdalomKözpont

A betegek visszatérő lázrohamokban szenvednek, amelyekhez hasi vagy mellkasi fájdalom, illetve ízületi fájdalom és duzzanat társul. A betegség általában a mediterrán és a közel-keleti származású embereket, főleg a zsidókat különösen a szefárdokata törököket, az arabokat és az az ízületi erysipelas érinti. A betegség gyakorisága a magas kockázatnak kitett populációkban nagyjából egy és három közötti főből.

Familiáris mediterrán láz

Más etnikumokban ritkán fordul elő. A betegséget okozó gén felfedezése óta azonban nő a diagnosztizált esetek száma még azokban a populációkban is, amelyekben azt hitték, hogy ritkább, például az olaszok, a görögök és az amerikaiak körében.

Az FMF 20 éves kor előtt jelentkezik a betegek kb. A páciensek több mint felénél tízéves az ízületi erysipelas előtt alakul ki.

Az FMF genetikai betegség. A kialakulásáért felelős gén az MEFV, amely a gyulladások természetes gyógyulásában szerepet játszó fehérjét szabályozza. Ha ez a gén mutációt hordoz — amint ez az FMF esetében fennáll —, akkor ez a szabályozás nem működik megfelelően, és a betegeknél lázrohamok lépnek fel.

  1. Izom- és ízületi fájdalmak fibromialgia
  2. Снова и снова он распространялся о Великих, которые сейчас временно покинули эту Вселенную, но которые в один прекрасный день, несомненно, вернутся, и обязал своих фанатиков приветствовать их по возвращении.

Autoszomális recesszív betegségként az esetek többségében örökletes, ami azt jelenti, hogy a szülőknél általában nem jelentkeznek a tünetei. Ez a fajta öröklődés azt jelenti, hogy az FMF kialakulásához ugyanannál az egyénnél az MEFV gén mindkét példányában az egyik az anyától, a másik az apától mutációnak kell fellépnie, tehát mindkét szülőnek hordoznia kell azt a hordozóban csak egy génmutáció van, de nincs betegség.

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Ha a betegség a kiterjedt családban jelen van, akkor valószínűleg kialakul testvérnél, unokatestvérnél, nagybácsinál vagy távoli rokonnál is. A betegek kis részénél a génnek az egyik vagy akár mindkét példánya normálisnak tűnik.

az ízületi erysipelas

Megelőzhető-e a betegség? A gyermeknek azért van ez a betegsége, mert olyan génmutációkat hordoz, amelyek FMF-et okoznak. A betegség fő tünetei a visszatérő láz, amelyhez hasi, mellkasi vagy ízületi fájdalom társul. A hasi fájdalom a leggyakoribb, a betegek kb.

A gyermekeknél általában egy konkrét típusú roham, például visszatérő hasi fájdalom és láz jelentkezik. Egyes betegeknél azonban különböző típusú rohamok is felléphetnek, egyszerre egy- vagy akár többféle is.

Ezek a rohamok maguktól, kezelés nélkül elmúlnak, időtartamuk egytől négy az ízületi erysipelas terjed. A roham végén a betegek teljesen rendbe jönnek, és a rohamok közötti időszakban jól érzik magukat. A rohamok némelyike annyira fájdalmas lehet, hogy a betegnek vagy a családjának orvosi segítséget kell kérnie. A súlyos hasi rohamok hasonlíthatnak az az ízületi erysipelas vakbélgyulladásra, ezért a betegek némelyikénél felesleges hasi műtétre, például vakbélműtétre kerülhet sor.

Ugyanakkor felléphetnek olyan rohamok is — akár ugyanannál a betegnél is —, amelyek elég enyhék ahhoz, az ízületi erysipelas össze lehessen téveszteni őket a hasi problémákkal. Ez az egyik oka annak, hogy nehéz felismerni az FMF eseteket. A hasi fájdalom ideje alatt a gyermeket általában székrekedés gyötri, de a fájdalom enyhülésével egyidejűleg a széklet is lágyul.

Előfordulhat, hogy az egyik roham nagyon magas lázzal, a másik csak enyhe hőemelkedéssel jár. A mellkasi fájdalom rendszerint csak a mellkas egyik oldalát érinti, de olyan súlyos lehet, hogy a beteg nem tud elég mélyen lélegezni. Ez napokon belül elmúlik. A betegség általában csak egy ízületet érint monoartritisz. Ez leginkább az egyik boka vagy térd. Az ízület annyira megduzzadhat és fájhat, hogy a gyermek nem tud járni. A betegek mintegy harmadánál vörös bőrkiütés jelenik meg az érintett ízület feletti bőrterületen.

Az ízületi rohamok valamivel az ízületi erysipelas ideig tarthatnak, mint az egyéb fajta rohamok, és négy napig, de akár két hétig is eltarthat, mire a fájdalom teljesen elmúlik. Egyes gyermekeknél előfordulhat, hogy a betegség egyetlen tünete a visszatérő ízületi fájdalom és duzzanat, és ezt tévesen akut reumás lázként vagy gyermekkori idiopátiás artritiszként diagnosztizálják.

Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos Az orbánc a bőr normál baktériumflórájának tagjai által okozott bőrgyulladás. Tünetei nem specifikusak, könnyen összetéveszthetőek lehetnek más kórképek tüneteivel, mint a mélyvénák gyulladása, az allergiás ekcéma, esetleg a kezdődő üszkösödés. Fontos hangsúlyozni, hogy az orbáncot - bár baktériumok okozzák - nem tartjuk a környezetre veszélyes fertőző betegségnek. Az orbánc erysipelas a bőr hevenyen fellépő gyulladása, amelyet leggyakrabban gennykeltő Streptococcus, ritkábban egyes Staphylococcus baktériumfajok okoznak. Az egészséges állapotban is a bőrön élő, azt megbetegíteni nem az ízületi erysipelas kórokozó a bőr apró sérülésein keresztül juthat be a bőrbe, melyben gyulladást hoz létre, majd a bőr nyirokerein keresztül terjedhet tovább.

Bizonyos esetekben az FMF-re jellemző bőrkiütés, úgynevezett orbáncszerű erysipelas-szerű kelés jelenik meg általában az alsó végtagokon és az ízületek feletti bőrterületen. Egyes gyermekek lábszárfájdalomra panaszkodhatnak. A roham ritkább formáinál kiújuló perikarditisz szívburokgyulladásmiozitisz izomgyulladásmeningitisz agyhártyagyulladás és periorhitisz here körüli gyulladás jelentkezhet.

Bizonyos egyéb, érgyulladással vaszkulitisszel járó megbetegedéseket — például Henoch—Schönlein-purpurát és poliarteritisz nodózát — gyakrabban megfigyeltek az FMF-es gyermekek körében.

A kezeletlen esetekben az FMF legsúlyosabb szövődménye az amiloidózis. Az amiloid egy speciális fehérje, amely bizonyos szervekben, például a vesében, a bélben, a bőrben és a az ízületi erysipelas rakódik le, és fokozatosan károsítja annak működését, főleg a veséét.

az ízületi erysipelas

Nem kifejezetten az FMF-re jellemző, más krónikus gyulladásos betegségek szövődménye is lehet, ha azokat nem kezelik megfelelően. A vizeletben megjelenő fehérjék a betegség jelenlétére utalhatnak.

  • Porckopás és kezelése - Fájdalomközpont
  • Részesítsük előnyben a parenteralis utat.
  • Chondromic test a térdízületben hogyan kell kezelni

Az amiloid kimutatása a bélben vagy a vesében igazolja a diagnózist. A megfelelő dózisú kolhicinnel lásd gyógyszeres kezelés kezelt gyermekeknél nem áll fenn ezen életveszélyes szövődmény kialakulásának kockázata.

A betegség nem azonos minden gyermeknél. Ezenkívül a rohamok típusa, időtartama és súlyossága is eltérő lehet minden egyes esetben, még ugyanannál a gyermeknél is. Általában a gyermekkori FMF hasonlít a felnőttkorihoz. A betegség bizonyos jellemzői, például az artritisz ízületi gyulladás és a miozitisz gyakoribbak gyermekkorban. A rohamok az ízületi erysipelas általában csökken az életkor előrehaladtával.

Később a fájdalom állandósulhat. Számos olyan életmódbeli, környezeti tényező létezik, melyekkel csökkenthetjük a porckopás kialakulásának kockázatát: ideális testsúly megtartása kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással megfelelő mozgás — megfelelő bemelegítés után túlterhelés megelőzése, megfelelő regeneráció sérülések megfelelő és pontos kezelése egyéb betegségek pl. Ha ezek valamelyike hiányzik, akkor az ízületi kopás veszélye megnő. Porckopás kezelése Az artrózis kezelésében jelenleg nem áll rendelkezésre oki terápia, de számos fájdalomcsillapító kezelés érhető el, melyekkel javítható az életminőség és a mozgásképesség.

A periorhitisz gyakrabban kimutatják fiatal fiúknál, mint felnőtt férfiaknál. Az amiloidózis kockázata magasabb a kezeletlen betegeknél, akiknél a betegség korán jelentkezik. Általában a következő módszert követik: Klinikai gyanú: az FMF jelenlétét azután lehet gyanítani, hogy a gyermeknek legalább három rohama volt. Figyelembe kell venni a részletes etnikai hátteret, valamint azokat a rokonokat, akiknek hasonló panaszaik vagy veseelégtelenségük van.

az ízületi erysipelas

A szülőket meg kell kérni arra, hogy részletesen jellemezzék a korábbi rohamokat. Utánkövetés: a végleges diagnózis felállítása az ízületi erysipelas szoros megfigyelés alatt kell tartani azt a gyermeket, akinél FMF gyanúja áll fenn. Az utánkövetési időszakban lehetőség szerint átfogó fizikális vizsgálatot kell végezni egy roham ideje alatt, valamint vérvizsgálatokat kell végezni a gyulladás jelenlétének kimutatása céljából.

Általában ezeknek a vérvizsgálatoknak az eredménye pozitív a roham alatt, majd visszatér a normális vagy akörüli szintre annak enyhülése után.

Orbánc: Tünetek és kezelés

Az FMF felismerésének elősegítésére osztályozási kritériumokat dolgoztak ki. Egy roham ideje alatt nem mindig lehet megvizsgálni a gyermeket különböző okok miatt. A szülőket ezért megkérik arra, hogy vezessenek naplót és írják le a történéseket. A vérvizsgálatokat egy helyi laboratóriumban is elvégezhetik. A kolhicin-kezelésre adott válasz: azoknak a gyermekeknek, akiknél a klinikai és a laboratóriumi leletek erősen valószínűsítik az FMF diagnózisát, körülbelül hat hónapig kolhicint adnak, majd a tüneteket utána újra megvizsgálják.

FMF esetén a rohamok vagy teljesen megszűnnek, vagy a számuk, súlyosságuk és időtartamuk csökken. Csak a fenti lépések megtétele után lehet a betegnél diagnosztizálni az ízületi erysipelas FMF-et, és élete végéig kolhicint felírni neki.

Hogyan diagnosztizálható az orbánc?

Mivel az FMF a test több különböző szervrendszerét érinti, esetleg különféle szakorvosokat kell bevonni annak diagnosztizálásába és kezelésébe. Ez lehet általános gyermekorvos, gyermek- vagy általános reumatológus, nefrológus vesespecialista és gasztroenterológus emésztőszerv-specialista. Genetikai elemzés: nemrégiben lehetővé vált, hogy genetikai elemzéseket végezzenek a betegeknél azoknak a mutációknak a kimutatása céljából, amelyek a feltételezések szerint felelősek az FMF kialakulásáért.

A klinikai diagnózis akkor igazolódik, ha a beteg 2 génmutációt hordoz, mindkét szülőjétől egyet-egyet. A mostanáig leírt mutációkat azonban az FMF-es betegek kb. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan FMF-es betegek, akik egy génmutációt hordoznak, vagy még azt sem; az FMF diagnózisa tehát még mindig a klinikai megítélésen alapul.

  • Orbánc tünetei és kezelése - HáziPatika
  • Nékám Lajos - Kétly László szerk.
  • Fáj az ízületek és a vesék

Nem biztos, hogy a genetikai elemzés elvégezhető a kezelést nyújtó egészségügyi intézmények mindegyikében. A láz és a hasi fájdalom igen gyakori térdízület száraz kezelése gyermekkorban. Ezért néha nem könnyű diagnosztizálni az FMF-et még a magas kockázatú populációkban sem. Pár évig is eltarthat, mire a betegséget felismerik.

A diagnózis késését minimalizálni kell, mivel a kezeletlen betegek az amiloidózis fokozott kockázatának vannak kitéve. Több más olyan betegség is létezik, amely visszatérő lázrohamokkal, hasi és ízületi fájdalommal jár.

Ezeknek a betegségeknek a némelyike szintén genetikai, és ugyanolyan gyakori klinikai tünetekkel jár, mint az FMF; az ízületi erysipelas mindegyik betegségnek vannak a sajátos klinikai és laboratóriumi jellemzői.

A laboratóriumi tesztek fontosak az FMF diagnosztizálása szempontjából. A gyulladás mértékének meghatározása érdekében a rohamok ideje alatt legalább órával azok kezdete után fontosak az olyan vizsgálatok, mint például a vérsejtsüllyedés ESRa CRP-szint, a teljes vérkép és a fibrinogénszint vizsgálata. Miután a gyermek tünetmentessé válik, ezeket a vizsgálatokat izom- és az ízületi erysipelas fájdalom a csípőízületben annak megállapítása érdekében, hogy az értékek visszatértek-e a normál vagy akörüli szintre.

A betegek mintegy harmadánál a vizsgálati értékek visszatérnek a normális szintre. A betegek maradék kétharmadánál az értékek jelentősen csökkennek, de a normális szint felső határa felett maradnak.

Kis mennyiségű vérminta a genetikai elemzéshez is szükséges. Az élethosszig tartó kolhicin-kezelésben részesülő gyermekektől évente kétszer vér- és vizeletmintát kell venni megfigyelés céljából. Vizeletvizsgálatot is végeznek fehérje és vörösvértestek esetleges jelenlétének kimutatása érdekében. A rohamok ideje alatt az értékek átmenetileg változhatnak, de a vizeletben a tartósan magas fehérjeszintek amiloidózisra utalhatnak.

A kezelőorvos ebben az esetben végbél- vagy vesebiopsziát végezhet. A végbélbiopszia során egy nagyon kis darab szövetet vesznek a végbélből; ezt nagyon könnyű elvégezni. Ha a végbélbiopszia nem mutat ki amiloidot, akkor vesebiopsziát kell végezni a diagnózis megerősítése érdekében. A vesebiopszia elvégzéséhez a gyermeknek kórházban kell töltenie az éjszakát.

az ízületi erysipelas

A biopsziával nyert szöveteket megfestik, majd megvizsgálják benne az amiloid esetleges lerakódását. Az FMF nem gyógyítható, de kolhicin élethosszig tartó szedésével kezelhető. Ily módon meg lehet előzni vagy csökkenteni lehet a visszatérő rohamokat, és meg lehet akadályozni az amiloidózis kialakulását. Ha a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését, akkor újra visszatérnek a rohamok, illetve az amiloidózis kockázata.

Az FMF kezelés egyszerű, nem drága, és nem jár semmilyen súlyos gyógyszermellékhatással, ha a megfelelő dózisban szedik. Jelenleg egy természetes készítmény, a kolhicin a leginkább alkalmazott gyógyszer az FMF megelőző profilaktikus kezelésére. A diagnózis felállítása után a gyermeknek élete végéig szednie kell a gyógyszert. A gyógyszer helyes szedése esetén a rohamok a betegek kb. Ezzel a kezeléssel nem csupán a rohamok csökkenthetők, de az amiloidózis kockázatát is ki lehet zárni.

Lásd még